17. törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)

17. törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)

A ma élő állatok 75%-a ízeltlábú, óriási faj- és egyedszámukkal az uralkodó állaptcsoport, a törzsfejlődés egyik csúcsát jelentik. Az ősi gyűrűsférgekből származtathatók, már a földtörténeti őskorban megjelentek. Testük szelvényezett, külső kitinvázukhoz belülről kapcsolnak az izmok. Nevüket ízekre tagolt végtagjaikról kapták, az ízek izületekkel kapcsolódnak össze. Szívük hátoldali, csőszerű, keringésük nyílt. Vérük (haemolympha) színtelen vagy sárgás folyadék. Légzőszervük lehet kopoltyú vagy légcső illatve tracheatüdő. Kiválasztószerveik általában Malpighi edények, rákoknál csáp- és állkapcsi mirigyek.

Váltivarúak, a belső megtermékenyítés jellemző.

Idegrendszerük fejlett, agydúcuk és hasdúcláncuk van. Rendkívül változatosak az érzékszerveik, különösen fejlett a látásuk.

Rendszerük bonyolult, a felosztás a csápok illetve a légzés módja, a szájszervek alapján történik.

1. altörzs: Csápos ízeltlábúak (Antennata)

Fejükön 1 vagy 2 pár csáp van, ezek érzékszerveknek tekinthetők (tapintás, szaglás)

1. osztály: Rákok (Crustacea)

Zömmel viziek, de vannak szárazföldi fajok is. Változatos méretű és testfelépítésű csoport. Kitinpáncéljukban mészsók rakódtak le, ezért nagyon szilárd. Szelvényeik gyakran összeforrnak, a fej- és torszelvényekből sok fajnál fejtor alakul ki. Lábaik lehetnek levéllábak, hasadt vagy villás lábak és járólábak. A fejen lévő szervek is láberedetűek.

Bélcsatornájuk változatos, az előbél egy szakasza gyakran rágógyomorrá alakul, fejlett középbél mirigyük emésztő- és felszívószerv. Szívük a hátoldalon helyezkedik el, keringésük nyílt. Légzésük kopoltyúkkal történik, kiválasztószerveik lehetnek csáp- és állkapcsi mirigyek, amelyek módosult vesécskék, de megjelennek már a Malpighi-edények ki.

Idegrendszerük az egyszerű hasdúclánctól a fejlett, központosult agydúcig sokféle változatot mutat.

Érzékszerveik fejlettek, egyszerű és összetett szemeik, érzéksertéik, helyzetérző szerveik vannak.

Váltivarúak, a hímnősség ritka náluk. Fejlődésük lárvaalakon keresztül és közvetlenül is végbemehet.

1. alosztály: Alsórendű rákok (Entomostraca)

A zooplankton fontos alkotói, a vízi életközösségben meghatározó szerepet játszanak. Általában apró termetű állatok, leggyakoribbak az ágascsápú rákok (pl. Daphnia), a kagylós rákok, az evezőlábú rákok (pl. a kandicsfélék) vagy a tengeri kacslábú rákok.

2. alosztály: Felsőrendű rákok (Malacostraca)

6 fej, 8 tor és 7 potrohszelvényük van, általában nagyobb termetűek. Legfejlettebb rendjüket az ízeltlábú rákok alkotják, ezek között találjuk a 60 cm-es legnagyobb fajt is. Három alakban fordulnak elő, ezek a garnéla alak, amelyek teste oldalirányban lapított, a mászórák alak, mint a folyami rák, és a rövidfarkú rák forma, ezek hát-hasi irányban lapítottak, potrohuk csökevényes, mint pl. a tarisznyarákoknál.

23. ábra: Egy rák felépítése

Különösen a tengeri rákok fontos emberi táplálékok, a vizi életközösség jellegzetes állatai. Hazai vizeinkben az alsórendű rákok mellett a bolharákok, a folyami- és kecskerák fordulnak elő.

Az ászkarákok az egyetlen olyan csoport, amelyet a szárazföldi élethez is alkalmazkodtak, de csak nedves környezetben tudnak lélegezni.

2. osztály: Ikerszelvényesek (Diplopoda)

Féregszerű testük első 4 szelvényét követő többi szelvény kettesével összeolvadt és rajtuk két pár láb található. Nedvességkedvelő, talajon mozgó állatok. Növényevők, a talaj életközösségében fontos szerepük van, a humuszképzést segítik elő.

A következő két osztály apró állatok csoportja, így őket nem tárgyaljuk.

5. osztály: Százlábúak (Chilopoda)

Hosszú, lapos testű, soklábú állatok (lábpárjaik száma 15 és 181 között változik). Gyors mozgású ragadozók, a talajszinten mozognak, meleg- és nedvességkedvelők. Legismertebb nálunk a barna százlábú, a vasszkolopendrák.

6. osztály: Rovarok (Insecta)

A legnépesebb állatcsoport, mintegy 700 000 fajuk ismert. A velük foglalkozó tudományág (entomológia) önálló kutatási terület.

Testük 21 szelvényből áll, ebből 6 feji, 3 tor, 12 pedig a potrohszelvény.

24. ábra: Egy rovar felépítése

A fejen fejlett érzékszervek (csápok, egyszerű és összetett szemek) és változatos felépítésű szájszervek találhatók. A tor három szelvényén van a három pár ízelt láb, ezek sokféle módosulása ismert (pl. járó, ugró-, ásó-, úszó-, fogóláb). A 2. és 3. torszelvényen találhatók a szárnyak, ezek mérete és alakja is rendkívül változatos. A potroh váza nem olyan kemény, mint a toré, lehetnek rajta különféle függelékek.

Egyedfejlődésük során többször vedlenek ezt a folyamatot belső elválasztású mirigyek szabályozzák. Belső szerveikről az ábra tájékoztat, újdonság a légcsőrendszer megjelenése és az állandósult Malpighi-edények, amelyek kiválasztószervek. Keringésük nyílt.

Fejlett idegrendszerük van, agyuk 3 dúcpárból olvadt össze, a garat alatti dúc ugyancsak 3 dúcpárból alakult ki, hasdúcláncuk is központosulhat.

Érzékszerveik fejlettek. A nagy, összetett szemekkel kitűnően látnak, vannak hallószerveik, fejlett a szaglásuk, tapintásuk, egyes fajoknál egyensúlyozó szervek is kifejlődtek.

Váltivarúak, néha erőteljes az ivari kétalakúság. Előfordul náluk a szűznemzés, néha a kétivarú szaporodással váltakozva. A rovarok petéjéből többnyire a kifejlett állattól különböző lárva bújik ki, a lárva kifejlett rovarrá. Ezek típusait az ábra mutatja. Rendjeik áttekintésére nincs sem hely, sem idő, így csak a csoport általános jelentőségéről lesz szó.

25. ábra: A rovarok posztembrionális fejlődése A - anamorfózis, B - epimorfózis, C - holometamorfózis

A magas fokú alkalmazkodóképesség révén a rovarok az egész bioszférát meghódították. Gazdasági jelentőségük sokrétű, gondoljuk végig a mező- és erdőgazdasági kártevők tömegét, amelyek az emberi fogyasztásra, felhasználásra alkalmas anyagokat tönkreteszik. Ez a kárt növeli a védekezésre fordított technika, vegyszer és munakerő költsége. Az egészségügy a kórokozókat (malária, álomkór, tífusz, vérhas, kiütéses tífusz stb.) terjesztő rovarok miatt kerül sokszor kritikus helyzetbe. Sok rovar élősködik az állatokon és emberen.

Ugyanakkor a megporzást végzők nélkülözhetetlenek a növényi élet és így a növénytermesztés számára, fontos szerepük van a talaj életében, a vízi életközösségben. Sok állatfaj egyedüli táplálékai rovarok, a ragadozók az életközösség stabilitásának biztosítói. Csak két olyan faj van, amelyet az ember tenyészt, a házi méh és a selyemlepke.

2. altörzs: Csáprágós ízeltlábúak (Chelicereta)

Csápjuk hiányzik, testük előtestből (fejtor) és potrohból áll. A csáp helyett csáprágó alakult ki, amely végén behajlítható karom vagy fogókészülék van. Kitinvázuk vékony, mészlerakódás nincs benne. Váltivarúak, jellemző rájuk az ivari kétalakúság, a hímek általában sokkal kisebbek, mint a nőstények. Fejlődésük átalakulás nélküli. Fontosabb csoportjaik a következők.

8. osztály: Pókszabásúak (Arachnoidea)

Főleg szárazföldiek, néhány fajuk ismét visszatért a vízbe. Négy pár járólábuk van. Testfelépítésüket az ábra mutatja.

26. ábra: A pók organizációs sémája (Tegenaria)
1 - állkapcsi tapogató, 2 - csáprágó, 3 - ajak, 4 - negyedik járóláb, 5 - idegrendszer, 6 - tracheatüdő, 7 - receptaculum seminis, 8 - ivarnyílás, 9 - szövőmirigy, 10 - trachea-nyílás, 11 - fonószemölcs, 12 - anális nyílás, 13 - kloáka, 14 - szív, 15 - szívógyomor tágítóizma, 16 - garat feletti dúc, 17 - szemek

Legtöbbjük ragadozó, de vannak köztük élősködők is. Ide tartoznak a rákokhoz hasonló skorpiók, a kaszáspókok, a pókok, melyek közismert képessége hogy sok fajuk hálót sző és az atkák. Az utóbbi csoportba kellemetlen és veszélyes fajok tartoznak, mint a kullancsok, rühatkák.

Kérdések

Mi a puhatestűek geológiai szerepe?
Mi a puhatestűek jelentősége a vízi életközösségben?
Hogyan alakul ki a szilárd váz?
Mivel magyarázható az ízeltlábúak óriási fajgazdagsága és elterjedése?
Miért fontosak a rákok a vízi életközösségben?
Milyen téren játszanak szerepet a rovarok a gazdaságban?
Milyen progresszív tulajdonságok alakultak ki a rovaroknál?
Miért vetődhet fel a kérdés, hogy ezután dől el ki lesz a világ ma, a rovarok vagy az ember?
Mi a pókszabásúak szerepe az ember életében?

SZIF-MML